Az SF történetekben és filmekben rendszeresen felbukkannak űrbányák, egész aszteroidák feldolgozása. A téma abszolút érthető, hiszen a gazdaság egyik alapja a nyersanyag kitermelés.  Az egyik alapvető ok, ami miatt a bolygónkon kívül kell terjeszkednünk, az pont a csökkenő nyersanyag készletek. A nemrégiben megalakul Planetary Resources nevű amerikai cég úgy döntött, megindul ezen a költséges úton. És mellékesen lehet, hogy egyszer megmentik a Földet.

Valóban költséges, hiszen ez egy több évtizedes befektetés, komoly esély van rá, hogy az alapítók ebből nem is tesznek szert haszonra. Viszont a kiadások addig is óriásiak lesznek, hiszen komoly alapkutatásokat kell elvégezni. Új lendületet kaphat a csillagászat, az űrkutatás a robotika, a speciális kohászat (gravitáció nélkül, vákuumban), és még számtalan tudományos terület.

Lehet, hogy az alapítók nem tesz szert haszonra, de szerencsénkre igazi álmodozók, és mindehhez elég gazdagok is, hogy kitűzzenek maguk, a szakemberek, és az egész emberiség elé egy ilyen célt. Pont akkor hozzák meg ezt a lépést, amikor az űrkutatás évtizedes válságának talán legmélyebb pontján áll.

Arizonai meteorkráter - 30 000 évvel ezelőtti becsapódási esemény

De miért is menthetik meg a Földet? Itt most nem a gazdasági haszonról van szó, a fogyó nyersanyagokról, vagy éppen munkahelyek teremtéséről. Hanem a Földet fenyegető kozmikus veszélyről. Gondoljunk csak az Armageddon vagy a Deep Impact című filmekre, ahol a bolygónkat veszélyeztető aszteroidákat kell elpusztítani.  Bár a filmben hősiesen elhárítják a katasztrófát, a valóságban nem rendelkezünk semmilyen használható technológiával.  A tudósok már hosszú ideje javasolják, egy olyan megfigyelő-hálózat kiépítését, amellyel időben fel lehet fedezni, és el lehet téríteni a Földet fenyegető égitesteket.

Eddig az államok kormányai pénz hiányában erre nem sok hajlandóságot mutattak.  Ahogy Arthur C. Clarke Isten pörölye című regényében is írta, a világ kormányai csak azután lépnének az ügyben, ha egy becsapódó üstökös vagy meteorit komoly pusztítást okozna a Földön.

Tunguszka esemény - 103 évvel ezelőtt (ha két órával később történik, London pusztul el)

Viszont az űrbányászat mentőöv lehet akár az egész emberiség számára.  Ugyanis mindkét célhoz ugyanazokra a technológiákra van szükség. A megoldás ugyanaz, csak a végső cél más. Mindkét esetben az elsődleges cél az objektumok felkutatása, összetevőinek megállapítása. Következő feladat, hogy automata űrhajókat odairányítva megközelítsék, majd a szükséges technológiákkal kimozdítsák pályájáról.  Amíg a bányászat esetében a cél az, hogy földközeli, illetve földkörüli pályára állítsák, addig a mentő expedíció esetében a cél, hogy eltérítsék a Földdel ütköző pályáról.

Hosszú évtizedekig a magánszektort nem akarták kiengedni az űrbe. Most ez a tőke lehet a továbblépés és a fejlődés alapja.

Egy tudományos igényességgel elkészített szimuláció, hogyan pusztulna el a bolygónk egy kisbolygóval történő ütközéstől.

Így pusztul el a Föld - Kisbolygó becsapódás

Csatlakozz a több mint hétezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagyazon keresztül találsz meg. Minden, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

Ezt láttad már?

Mai fotóA hullám alatt

Napi videó:  Így pusztul el a Föld - Kisbolygó becsapódás

A Tunguz-rejtély

Ne hagyd ki a többit sem (ugrás a főoldalra)