Salina de Uyuni. A világ legnagyobb kiterjedésű és egyben legmagasabban fekvő felszíni sómezője, sósivataga.  Bolíviában, az ország délnyugati részén, az Andok hegyvonulatai közötti medencében fekszik 10 582 km2 területen, 3656 m-es tengerszint feletti magasságon.

Idővel ez a hely lett Bolívia egyik fő idegenforgalmi attrakciója, amit kb. 60000 turista látogat meg évente. A legtöbb látogató szerint lehetetlen megállapítani hol van vége a földnek, hol van a horizont.

Sósivatag, mivel általában száraz. De sósmocsárként illetve sós sivatagként is meghatározható, mert az esős évszakban az esők után egy finom néhány cm-es vízréteg borítja. Ilyenkor szinte a világ legnagyobb tükrének mondhatjuk.

E sivatag fényvisszaverő ereje olyan mértékű, hogy a mesterséges holdak a műszereik kalibrálására használják.  A terület felszíne még az óceánoknál is jobb kalibrációs terep, mivel nagy a kiterjedése, minimálisak rajta a szintkülönbségek, sima a felülete és különösen abban az időszakban, amikor sekély víz borítja. A só által visszavert fény 5-ször pontosabb méréseket tesz lehetővé, mint az óceán fölötti mérések

Nevezetessége az Isla del Pescado, a Halak szigete. Egykori korallsziget, nevét formájáról kapta. A szigeten kaktuszok élnek, melyek közül a legmagasabb, 12 m magas példány korát 1200 évre becsülik.

A földtörténeti pleisztocén korban ezen a területen a gigantikus méretű Ballivián-tó hullámzott, mely a jelenlegi bolíviai Altiplano teljes területét beborította. Ennek kiszáradása után, mintegy 40 000 évvel ezelőtt jött létre a ma is létező Titicaca-tó és a prehisztorikus Minchin-tó.

A Minchin-tó további zsugorodása nyomán a területén két ma is létező sóstó, a Poopó-tó és az Uru-uru maradt vissza, valamint két időszakosan vékony vízréteggel borított sómező, az Uyuni és a Coipasa.

A terület időjárása igen száraz és nagyon szeles. A nappali hőmérséklet a 40 fokot is elérheti, a talaj hőmérséklete pedig a 60 fokot; ugyanakkor éjszaka −10 fok is lehet.

A talajt 11 rétegben és néhol 120 m vastagságban só borítja, ezen kívül gipsz fordul még elő. Az Uyuniban mintegy 64 milliárd tonna só halmozódott fel, amiből évente 25 ezer tonnát bányásznak ki.

A sivatag hatalmas mennyiségben tartalmaz litiumot, bórt, káliumot, magnéziumot. Több mint 40 cég tevékenykedik az Uyuni sivatagban.  

Egyes feltételezések szerint a terület rejti a világ legnagyobb lítiumkészletét is.


Csatlakozz  a több mint háromezer-ötszáz főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott találsz meg, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

Ezt láttad már?

A föld kincsei: az oregoni Kráter-tó

Az Aral-tó eltűnése

A Jindo-sziget csodája

 

 Ne hagyd ki a többit sem (ugrás a főoldalra)