Jöjjön gondolatkísérletünk második része! Ha sikeresek az eddigi eljárások, akkor van egy peténk, amelyből világra kell hoznunk az életet. Ez elméletileg szintén egyszerű, a mesterséges megtermékenyítéshez hasonlóan be kell ültetni az anyaméhbe. Ha minden rendben van, a szükséges idő letelte után megszületik szemünk fényének klónja. A tudomány nagyjából itt tart most. Így készült Dolly, az első klónegerek, klóncicák stb.

De itt a bökkenő: a terhesség után „mindössze” egy újszülött áll a rendelkezésünkre. Ez azonban messze van elképzelésünktől, a másolattól. Hiszen hiába teljesen ugyanaz genetikailag, nem egy felnőtt egyed áll a rendelkezésünkre. Pedig gondolatkísérletünk célja az, hogy egy felnőtt ember másolatát kapjuk meg.

Itt jutottunk el ahhoz a problémához, amivel a tudomány jelen pillanatban nem tud mit kezdeni. Nem tudjuk felgyorsítani sem a terhesség folyamatát, sem a születéstől a szükséges fejlettség eléréséig tartó növekedést.

Pedig lenne rá érdeklődés számtalan helyen. Képzeljük el az állattenyésztés fellendülését! Micsoda eredmény lenne, ha a vemhesség idejét drasztikusan csökkenteni lehetne a tenyészállatoknál! Milyen gazdaságos lenne, ha a szarvasmarha 9-10 hónapos vemhességét csak a felére lehetne csökkenteni! Vagy a juhok 150 napos vemhességét, teszem azt, 50-60 napra. Az adott állomány produktivitása hatalmasat növekedhetne, csökkenhetnének a költségek, ezzel együtt az árak.

A kihalás szélére került fajok egyedszámát is gyorsabban lehetne emelni. Mennyivel rövidebb idő alatt növelhetnénk meg például az elefántpopulációt, ha a nőstények a szokásos 18-22 hónapos vemhesség helyett mondjuk kilenc, vagy hat hónap alatt hordhatnák ki kicsinyeiket!

De kérdezzük meg bármelyik nőismerősünket, mit szólna ahhoz, ha a terhessége akár csak egy hónappal rövidebb lenne.

És akkor még nem is beszéltünk a csökkentett növekedési időről. Szintén óriási gazdasági előny lenne, ha egy marha, a 600-700 kilogrammos súlyát jóval rövidebb idő alatt érné el. Piacképesség, gyorsabb anyagi megtérülési idő, kisebb kockázat. Az előnyei kétségtelenek.

De a mi gondolatkísérletünk esetében ez édeskevés. Nekünk arra van szükségünk, hogy gyakorlatilag egyetlen munkafolyamat alatt jussunk el a petesejttől a kifejlett, 30 éves férfiig. Egy mesterséges méhre lenne szükségünk, ahol a fejlődés nem állna le a kilencedik hónap végén, hanem tetszőleges fázisáig folytathatnánk azt. A filmekben is általában ezt látjuk. A nevelőgépből a klónozott alany pontos fizikai mása bukkan ki a folyamat végén.

Több helyen, többek között az amerikai Cornell Egyetemen is a kutatók mesterséges méh kifejlesztésén dolgoznak. Segítségével lehetővé válna, hogy a magzat az anya testén kívül tudjon kifejlődni. A kutatók azt remélik, hogy ha elérik céljukat, azzal sok olyan asszonyon segíthetnek, akiknek nem lehet gyermekük.

A kutatás során női sejtekből dolgozták ki az első műszerveket, amelyekben az embriók növekedtek és fejlődtek.

A tervek szerint pár év múlva megalkotják az első teljesen működőképes mesterséges méhet, ami a károsodott, elváltozott, működésképtelen méhű nők számára új reménysugarat jelenthet.

A Tokiói Egyetem kutatói kecskemagzatokat olyan műanyag tasakokba tettek, amelyekbe amniotikus – a magzatvízhez hasonló – folyadékot töltöttek. A megfelelő hőmérséklet biztosítása és a köldökzsinórhoz csatlakoztatott gépek táplálása mellett a magzatok még tíz napig problémamentesen fejlődtek.

Ezt láttad már?

Embermásolás 1. - A tökéletes másolat

Kannibalizmus a méhen belül

Zselic, az égbolt-rezervátum

Zsenik és értelmi fogyatékosok

 

Ne hagyd ki a többit sem (ugrás a főoldalra).