Evolúciós szempontból az álom értelmetlen, sőt inkább veszélyesnek is tűnik. Az újabb elméletek azonban magyarázatot adnak rá. Mindennek oka a sokkal fejlettebb agy.

Több kutató véleménye is az, hogy azért álmodunk, hogy ébren meg tudjuk őrizni ép elménket. Régi mondás, ha valami baj van, aludjunk rá egyet. Nagyon sokan átéltük már, hogy este ingerülten, idegesen fekszünk le, és reggel sokkal jobban érezzük magunkat. Miközben alszunk, az agyunk megpróbálja megoldani az érzelmi problémáinkat.

Nagyon gyakran úgy fekszünk le aludni, hogy érzelmileg bizonytalanok vagyunk, és ez az érzés tudat alatt munkál bennünk. Rosalind Cartwright, a chicagoi Rush Presbitáriánus kórház kutatója szerint amint belépünk a REM fázisba, az agyunk elkezdi körüljárni érzelmeinket. A napközben átélt események éjjel rossz érzéseket kelthetnek. A REM fázis első szakaszában az agyunk ezeket a negatív élményeket veszi sorra. Sokszor kifigurázza, de fel is nagyítja azokat, amelyek így egy álomban öltenek testet. Ezért valószínűleg az első álmunk lesz a legkellemetlenebb. A rossz álmok csak a REM fázis első szakaszában jelentkeznek. A második szakaszban folytatja érzelmi problémáink megoldását. Múltbéli emlékek között kutat, hogy megoldja az adott problémát. Az éjszaka folyamán álmaink egyre kellemesebbek lesznek, és azzal, hogy problémáinkat más megvilágításba helyeztük, könnyebben megbirkózunk velük. Ha aggódunk, idegeskedünk, mérgesek vagyunk, nem tudtuk kimutatni és megérteni érzelmeinket, az álom nagyszerű alkalom arra, hogy megerőltessük az emlékezetünket, hogy a múltban hogyan birkóztunk meg a hasonló problémákkal. Ezért vagyunk ébredés után sokkal nyugodtabbak, nem vagyunk annyira mérgesek, vagy nem aggódunk annyira, és felkészülünk a következő napra. Az álmaink tartják karban az elménket. Ezt automatikusan teszik anélkül, hogy az agynak éber állapotban kellene lennie. Engedjük, hogy az álmaink segítsenek.

Néha azonban a problémáink túl súlyosak ahhoz, hogy agyunk pusztán álmokkal meg tudjon velük birkózni. Ha ilyen helyzet áll elő, nem tudunk a REM első fázisából a másodikba lépni. Visszatérő álmaink vannak, és rémálom formájában újra és újra szembesülünk a problémával. Újra és újra megpróbáljuk feldolgozni a traumát. Ha ébren nem tudjuk túltenni magunkat a dolgon, a REM fázis egy állandóan ismétlődő rémálomban fejeződik ki, és az agy nem tud más álmot kreálni. Ha azonban ébren sikerül feldolgoznunk, ez beférkőzik az álmainkba, és továbbléphetünk, és a rémálom egyre ritkább lesz, majd végleg megszűnik.

Az álmok segítenek abban, hogy szembenézzünk félelmeinkkel. De nem csak ez a szerepük. Az biztos, hogy álmainkban előre látunk olyan eseményeket, amelyek még meg sem történtek. De ez már egy másik téma.

 

Ezt láttad már?

Sleepbox - néhány órai pihenés

Nem lehet álom nélkül élni?

Az alvásadósság elmélete

A leghidegebb hely a Naprendszerben

Látni és belelátni

Ne hagyd ki a többit sem (ugrás a főoldalra).