Sokan észre sem veszik, hogy nagyvárosaink annyi fénnyel szennyezik környezetünket, hogy már a csillagok is alig látszanak az égen. Ezért jöttek létre a csillagos égbolt rezervátumok.

Modern életmódunk nem csak a közismert módokon szennyezi környezetünket. Kezdetben úgy gondolták, hogy a fényszennyezés csak a szak- és amatőrcsillagászok problémája, vagy a szép csillagos ég elvesztése egyszerű esztétikai kérdés. A legfejlettebb nagyvárosokban a lég- és fényszennyezés olyan mértéket öltött, hogy ismeretlen a csillagos égbolt látványa. Emberek milliói nőnek úgy fel, hogy amikor egyszer véletlenül vidékre kerülnek, döbbenten néznek a csillagos égre.

Los Angeles térségének eddig feljegyzett legnagyobb erejű földrengése az 1994-es 6,7-es erősségű northridge-i kataklizma volt. Egyúttal ez volt az USA történelmének legnagyobb anyagi kárral járó természeti katasztrófája: hetvenketten meghaltak, a keletkezett kár pedig mintegy 40 milliárd dollárra rúgott.

Az alábbi érdekes, vagy inkább megdöbbentő történetet Dr. Ed Krupp, a Los Angelesi Griffith csillagvizsgáló igazgatója mesélte el: „A rengés minden fényt kioltott Los Angelesben. Dél-Kaliforniára olyan sötétség borult, mint még soha. Hívogatni kezdtek az emberek, akik tudni akarták, hogy mi az a furcsa jelenség, amit az égen tapasztalnak. Sokan jelentették, hogy különös fényeket látnak az égen ezerszámra. Fogalmunk sem volt, hogy miről beszélnek, amíg be nem futott annyi hívás, hogy végre rádöbbentünk, mit is látnak. Az éjszakai égbolt csillagait.”

Ezért alakult meg a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (international Dark Sky Association), hogy az utókor számára megmentse az utolsó igazán sötét helyeket a civilizált világban. Ezért megalapították a "nemzetközi csillagoségbolt-park" (International Dark Sky Park), amelyet évente ítélik oda azoknak a helyeknek, amelyek felelősségteljesen gondoskodnak a sötét égbolt fennmaradásáról.

2009. november 16-án Phoenixben (USA, Arizona) tartott éves közgyűlésén hirdette ki az új "nemzetközi sötétégbolt-parkokat". Az IDA igazgatótanács szombaton este tartotta zárt ülését, ahol titkos szavazással döntött arról, hogy a Zselici Tájvédelmi Körzet immár hivatalosan is "Nemzetközi Csillagoségbolt-Park". Három észak-amerikai park után a Zselicet terjesztették fel elsőként erre a címre Európában, ezt követte a Galloway Forest Park Skóciában, amelyekkel egy időben nyerte el a Zselici Tájvédelmi Körzet ezt a megtisztelő titulust.

Miért van szükség ilyen parkok létrehozására? Az elmúlt évtizedekben rohamosan csökkent azon területek mérete, ahonnan a csillagos égbolt, a Tejút zavaró fényektől mentesen látható. Az emberi települések és létesítmények növekedésével a fölösleges fényki-bocsátás is egyre növekszik. Ennek az a következménye, hogy a csillagos égbolt látványa eltűnik, gyermekeink úgy nőnek fel, hogy nem ismerik sem a Tejutat, sem a Fiastyúkot. A csillagos égbolt az emberiség kulturális örökségének is része, az éjszakai ég látványát is meg kell óvnunk a jövő nemzedékei számára. Manapság egyre többen ráébrednek arra, hogy a pazarló világítás hatalmas felesleges kiadást jelent, miközben az erre fordított energia megtermelése a klímaváltozást gyorsítja. A fényszennyezés mérséklésére azonban nemcsak gazdasági és környezetvédelmi okokból van szükség, hanem azért is, mert a mesterséges megvilágítás túlburjánzása súlyosan károsítja a környezetünket benépesítő élővilágot. A fényszennyezés miatti tájékozódási zavarok és ütközések következtében - a legszerényebb becslések szerint is - vándormadarak milliói pusztulhatnak el. A "helyben lakó" élővilág éjszakai nyugalmának "feldúlása" pedig az életritmusban és az élettevékenység számos más területén (pl. táplálkozás, szaporodás, rovarok elvonzása élőhelyükről, stb.) indít el helyrehozhatatlan változásokat.

A magyarországi csillagoségbolt-park program 2006 szeptemberében indult, a fényszennyezés témakörében Pécsett megrendezett konferencián, amelyen együttműködési megállapodást kötött a Magyar Csillagászati Egyesület és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a zselici kezdeményezésről. Három éves előkészítés, folyamatos mérések, és a felek együttműködésének eredménye, hogy Európában elsőként terjesztették fel a Zselici Tájvédelmi Körzetet nemzetközi csillagoségbolt-park címre 2009. szeptember 18-án.

Csillagoségbolt park lehet az a védett, közösségi tulajdonú vagy használatú terület, melyet állami, vagy helyi köztestület kezel (pl. nemzeti parkok vagy más kategóriájú védett területek). A parknak kiemelkedően jó minőségű és zavarásmentes éjszakai égbolttal kell rendelkeznie (a Tejút jól látható, a határmagnitúdó legalább 5.0, Bortle-osztály 6.) Az égbolt állapota alapján a park arany, ezüst és bronz besorolást kaphat. Fontos kritérium még, hogy a közvilágításban ernyőzött lámpatesteket használjanak, s hogy a park kezelési terve kitüntetett szerepet szánjon az égbolt védelmének, továbbá legyen lehetőség az éjszakai látogatásra.

A Hortobágy sötét foltja az éjszakai felvételen

A cím elnyerését megcélozta a Hortobágyi Nemzeti Park is. A Hortobágyi Nemzeti Parknak hasonló éjszakai adottságai vannak, mint a Zselici Tájvédelmi Körzetnek. A helyszín kiemelt jelentőségét egyebek között az is érzékelteti, hogy a nemzetközi madárvándorlási útvonalak metszéspontjában van, több éjszakai vonuló útja erre vezet, és nagy a fészkelő fajok száma is. A csillagoségbolt park kialakításával várhatóan csökkenni fog a meglevő fényszennyezés a nemzeti park területén, és megelőzhető lesz minden további kedvezőtlen változás. Mindezek következtében az európai szinten is egyedülálló természeti értékek veszélyeztetettsége csökken.

Ezt láttad már?

Sleepbox - néhány órai pihenés

Magánpénz

Természeti pénzek

Zsenik és értelmi fogyatékosok

 

Ne hagyd ki a többit sem (ugrás a főoldalra).